Arról, hogy milyen fontos az alapos rágás, számtalan alkalommal hallottunk már. Valaki azt mondja akár harmincszor is érdemes lehet megrágni az ételt a szánkban. Érdemes lehet hát komolyan vennünk, legalább egy kísérlet erejéig az odafigyelő, elmélyült rágást.
A rágás folyamán nagy mennyiségű nyállal és szénhidrátbontó enzimekkel keveredik az étel. Ez utóbbi miatt érezzük például a kenyér hosszabb rágása esetén megjelenő édeskés ízt. Ennek elmaradása esetén a későbbi szakaszokban a szénhidrátok erjedése miatt alkoholok keletkezhetnek. Az apró darabokra pépesített étel felülete sokkal nagyobb, ezért a gyomor nedvei is könnyebben hozzájuk férnek és gyorsabban képesek hasznos tápanyagokra bontani őket.
Az alapos rágás lehetőséget és időt ad, hogy az éhségérzet csökkenjen. A lassú, nyugodt rágás, úgy, hogy teljesen az étkezésre figyelünk (és nem tereli el a gondolatainkat és érzelmeinket például a televízió nézése), segít a szervezet lúgosításában, a gyomorsav problémák javításában, a túlevés elkerülésében, az emésztésünk könnyítésében, és az étel (és magunk) iránti tisztelet kifejezésében.
