Közkedvelt citromos illatú gyógynövény, amely mindenki számára könnyen elérhető, üzletekben, kertészetekben otthonra is beszerezhető. Antivirális, és az egész szervezetre lazító és erősítő hatással van. Házi kertekben és nagyüzemben is most van éppen a második szedés ideje, a kifejlődött levelek begyűjtésével frissen, vagy szárítva egész télen fogyaszthatjuk kellemes ízű teáját. Szörpöt is készíthetünk belőle, mely bizton állíthatom, az egész család kedvencévé válhat.
Lágy szárú évelő növény, melynek hasznos tulajdonsága, hogy szabadba ültetve töve nagyon gyorsan terjed. Elsősorban házilag, tojás alakú enyhén szőrözött leveleit használjuk fel, de virága kitűnő mézelő is.
Drogját egyrészt virágos leveles hajtása (Melissae folium), vagy levelei (M. herba) képezik. Belőle kivont illóolaj (Aetheroleum melissae) nagyon keresett gyógyászati és kozmetikai célokra is.
A citromfű, főként a levele, illóolajban gazdag, citrált, citronellált, geraniolt és linaloolt tartalmaz, valamint rozmaring és egyéb fenolkarbonsavakat, flavonoidokat.
Hatásai: nyugtató, lazító, antidepresszáns, külsőleg felhasználva antivirális hatással bír. Idegfájdalmakra, ideges eredetű gyomor, bél és szívbántalmak esetén is hatásos. Étvágyjavítóként, altatóként egyéb gyógynövényekkel együtt keverékekben is megtalálható. Fokozza a koncentrációt, elűzi a szorongást, esti meleg fürdőbe keverve megnyugtatja az izgága gyermeket. Nyugtatja az emésztőrendszert, enyhíti a stressz tüneteit, csökkenti a menstruációval járó panaszokat. Nyugtató hatása révén csillapíthatja a fejfájást is, front esetén a nyomott hangulatot javítja.
Antivirális hatása révén jó sebkezelő, cseranyagai sebösszehúzó hatásúak, valamint csípések kezelésére és toroköblögetésre is kiváló. A levél vizes kivonata kenőcsökben alkalmazva nagyon jó vírusszaporodás gátló. Meleg forrázata izzasztó, lázcsillapító, vírusölő, enyhíti a megfázás tüneteit.
Számos történelmi felhasználása ismert: az arab országokban epilepsziát, búskomorságot, elmebajokat kúráltak vele, a középkorban erősítőként, hangulatjavítóként alkalmazták, méhcsalogató hatása miatt a méhészek kaptáraikat kenték be a növénnyel a méhek (melissa) maradásra bírása érdekében, a franciák pedig a szülés előtt álló nőknek adták a fájdalom elviselésére kalácsba sütve.
Citromos íze, kellemes illata miatt számos sütemény, fagylalt, különböző étel fűszerezésére alkalmas, nem egyszer találkozunk vele ehető díszítésként is. Illóolaja párologtatóba helyezve jó rovarűző hatású.
A begyűjtésnél ügyeljünk rá, hogy még virágzás előtt szedjük le a leveleket, mert a virágzás alatt megváltozik a növény hatóanyag összetétele. Ha már virágba borult a kertünkben, akkor csak annyi a dolgunk, hogy a föld felett csonkokat hagyva elvágjuk és várjuk az új hajtások kifejlődését.
Ha szárral együtt szedjük, akkor friss tea vagy szörp esetén inkább csak a levelek használjuk fel, a szárat nem előnyös a magasabb cser- és keserűanyag tartam miatt.
Szárításnál ügyeljünk rá, hogy tűző nap ne érje, jól szellőzött helyiségben, vékonyan szétterítve lassan szárítsuk meg, így őrizhetjük meg a lehető legtöbb hatóanyagot.
Szörp elkészítése
1 liter vízből és 1 kg cukorból egész fahéjjal szirupot főzünk, majd a tűzről levéve kb. 25 szál lelevelezett (vagy egész szál, ízlés szerint) megmosott citromfüvet teszünk bele. Ha akad a kertben egy kis menta is, akkor azt is tehetünk mellé. Miután teljesen kihűlt, kivesszük belőle a citromfüvet, hozzákeverjük 3-4 citrom levét, valamint a tartósítás érdekében egy kis citromsavat. Üvegekbe töltjük és kész.
Természetesen a cukor részben vagy teljesen helyettesíthető különféle édesítőszerekkel, elsősorban eritritollal és xilittel.
Más receptek szerint lehet először egy napig vízben áztatni a citromfüvet, majd utána felforralni. Mindkettő eredménye ízletes, hűsítő, pihentető ital lesz.
