Amióta az új koronavírus felütötte a fejét a világban, számtalan cikk és elmélkedés jelent meg arról, hogy vajon a COVID-19 ellen hatásos lehet-e a D-vitamin. Egyelőre nem sok tudományos bizonyíték van, átfogó vizsgálat pedig - tudtommal - nincs. Ettől függetlenül fontos következtetéseket levonhatunk.
Mit tudhatunk?
Azt nagyjából biztosra vehetjük, hogy az influenza fertőzés veszélyét jelentősen csökkenti az, hogyha a vérben megfelelő D-vitamin szint van. Ezt erősíti az az egyszerű - bárki számára észrevehető - összefüggés, hogy az influenza terjedése leginkább a D-vitamin hiányos hónapokban történik meg. Több vizsgálat is volt már, ami a légúti fertőzéseket és a D-vitamin összefüggését vizsgálták, és találtak összefüggéseket.
2020. szeptember 3-án megjelent egy tanulmány, amit közel 500 ember bevonásával végeztek. Ez sajnos nem egy átfogó tanulmány, ez elég kis számú alanynak számít, ráadásul lokalizált is, tehát megvannak a maga korlátai. Ugyanakkor kiindulási alapnak mégis jó lehet.
A tanulmány eredménye gyakorlatilag az, hogy bár az 50 év fölötti korosztály veszélyeztetettebb, a megfertőzödöttek között sokkal jellemzőbb az alcsony D-vitamin szint. A tanulmány maga is kihangsúlyozza, hogy ezt az eredményt nem lehet globális igazságnak vennünk, és érdemes lenne egy átfogó kutatást végezni a témában.
Mindez egyelőre tehát csak egy erős feltétélezés. Viszont a tanulmányban 77%-kal nagyobb valószínűséget mutattak ki a 20ng/ml alatti 25OH(D) szintűeknek, mint az afölött levőknek. Ez pedig mégsem olyan jelentéktelen, hogy figyelmen kívül hagyhassuk.
Egy 2013-as SOTE Belgyógyászati Klinikán végzett országos, reprezentatív vizsgálat eredménye megmutatta, hogy a magyar lakosság 95%-a D-vitamin hiányos a kora tavaszi hónapokban. Ezekben a hónapokban az átlagos mért D-vitamin szint 16ng/ml volt! Ennek ideális esetben 50ng/ml fölött lennie.
Egy másik, még tavaszi tanulmányban szoros összefüggést találtak az alacsony D-vitamin szint és a COVID-19 halálozási aránya között.
És akkor mi legyen?
Mivel szintre biztosra vehetjük, hogy mindenki D-vitamin hiányos, már most is (a napon töltött idő szinte biztosan nem elég a megfelelő D-vitamin szint elérésére, főleg a városban élők számára). És mivel tudjuk, hogy a D-vitamin szedése napi 10.000 IU mértékben több hónap alatt sem okoz túladagolást, ezért én inkább fordítva kezelném a kérdést.
Nézzük a tényeket.
- lehet, hogy segít a D-vitamin a COVID-19 elleni védekezésben,
- a D-vitamint túladagolni 10.000 IU-val több hónap alatt sem lehet,
- a magyar lakosság bizonyítottan (jelentősen) D-vitamin hiányos
Tehát a kérdés: miért NE szedjünk D-vitamint?
Én nem tudok erre választ adni, így én a szedés mellett döntöttem.
Ha nem szedtél eddig D-vitamint (vagy csak valami értelmetlen kategóriájú 400 IU mennyiségben), akkor 2-3 hétig napi 10.000 IU, utána pedig napi 5.000 IU kárt nem okoz, ellenben egy hónap alatt jelentősen javíthatja a D-vitamin szinted. Ez segíthet rengeteg dologban a közérzet javításától, a sportteljesítményen át, az influenza fertőzés esélyének csökkentésében. És TALÁN még a COVID-19 ellen is hat.
Ha egész éven át szedsz 2000 IU D-vitamint, akkor valószínű neked rendben van a D-vitamin szinted.
Mondanám, hogy a legtutibb a vérvizsgálat laborban, ami kb. 4000 Ft, de most a fertőzéses időszakban szerintem emiatt pont nincs értelme tömegbe és kórházi környezetbe menni.
Kapcsolódó cikkek / tanulmányok:
Alacsony D-vitamin szint és COVID-19 fertőzés
D-vitamin és COVID-19 halálozás
Magyarország D-vitamin helyzete (2013)
D-vitamin túladagolás kérdéséről
