Egy kis nyári kikapcsolódásként érdemes túrát tervezni a szabadba, ahol számtalan vadon élő növény kínálja gyógyhatású gyümölcsét nekünk, ilyen a Fekete bodza is. Több remek tulajdonsággal bír, köztük a náthás időszak alatt fontos izzasztó, erősítő, idegfájdalom csökkentő hatással, mellette pedig az íze is remek. Már most felkészülhetünk vele a téli szezonra, amikor csak a polcról kell majd leemelni az ízletes gyógylekvárt.
Kedvelt és ismert gyógynövény, aki a gyógyteákat szereti, vagy téli időszakban gyógynövényekkel szeretné a megfázást enyhíteni az már biztosan találkozott vele.
Legismertebb formája szárított virága, melyet filteres teaként is lehet vásárolni. Ez a fő drogja is (Sambuci flos-nak hívják latinul): izzasztó, vizelethajtó, köptető, antivirális, gyulladáscsökkentő. Nem csak önmagában, hanem teakeverékek formájában is kapható, valamint kivonatait a gyógyszeripar is használja.
Kicsit közelebb az idényhez, így augusztus elején még szedhető egy másik nagyon fontos formája: az érett fekete bogyók (Sambuci fructus).
A termés szerves savakat, cukrot, szambucianint, A és C vitamint, antocianinokat tartalmaz. Leggyakoribb felhasználási módja szörpként és gyógylekvárként (Roob sambuci) történik, a gyógynövényipar pedig szárítja az érett bogyókat.
Nagyon jó természetes színezőanyag, így sütemények, gyümölcslevesek, zselék színezésére kiválóan alkalmas.
Az elkészült lekvár felhasználható idegfájdalmak csillapítására, téli meghűlés tüneteinek enyhítésére (erősítő, izzasztó) vagy íze miatt élvezeti cikként.
A bodzalekvár készítésénél fontos hogy egy villa segítségével minden bogyót leszedjünk a száráról, a megszáradt vagy zöld bogyókat pedig távolítsuk el. A főzéssel, cukorral elkészített lekvárt a végén érdemes szitán átpasszírozni, hogy megszabaduljunk a sok kis magtól.
Cukorbetegek speciális cukorral is készíthetik (ekkor sűrítő fixáló is kell mellé) vagy fagyasztva is tartósíthatják. Keverhető más gyümölcsökkel, vagy adalékként adható egyéb gyümölcslekvárokhoz is, kinek-kinek ízlése szerint.
Figyelem!
A gyűjtésnél egy valamire nagyon vigyázni kell: csak a teljesen érett bogyókat szabad gyűjteni, mert éretlen állapotban szambunigrint (ciánglikozidot) tartalmaz, mely hánytató hatással bír.
Az érett bogyókból készült lekvárt is átgondoltan kell fogyasztani, mert enyhe hashajtó hatással rendelkezik, tehát érzékeny gyomrúak figyeljenek oda a mértékre. Gyűjtésnél kerüljük a forgalmas utakat, mert a bogyókon a poron kívül más egyéb anyagok is felgyűlhetnek.
Ne keverjük össze a dörzsölésre átható szagú, lágyszárú, alacsony társnövényével a Gyalogbodzával (Sambucus ebulus), ugyanis ez utóbbi mérgező!
Vállalkozó kedvűek hát kalandra fel, izgalmas kis túra lehet a begyűjtés is, majd az azt követő kreatív felhasználás.
Ha még nem volt dolgod a gyógynövénnyel, és nincs meg a kellő botanikai ismered, akkor a gyűjtéshez mindenképpen keress valakit, aki már ismeri az adott gyógynövényt, és rendszeresen használja is. Mindenkinek van egy vidéki rokona, aki lekvárokat és szörpöket készít ezekből, vagy ismer valakit, aki ért a környéken fellelhető gyógynövények begyűjtéséhez és felhasználásához.