A meditáció egy keleti módszer, ami szépen lassan átszivárgott a nyugati társadalomba is. Mindennek, ami a nyugatra érkezik, ki kell állni a tudomány vizsgálódásait, hogy aztán megszülessen az ítélet - elfogadjuk az egészségünk megőrzésének bizonyított módszereként vagy maradjon csak periférián. Nos a meditáció az, ami a a kezdeti spirituális gyakorlatból nagyon is komoly, elterjedt, egészségre ható, tudományosan többszörösen bizonyított módszer lett.

Biztos, hogy hallottál már a meditációról. Attól függően, hogy milyen érdeklődésed van, a meditációt tekintheted spirituális gyakorlatnak, ami a megvilágosodás felé vezet, egészségmegőrző technikának vagy éppen valami furcsa hóbortnak, amit csuhás emberek csinálnak hegytetőkön.

Azonban a meditációban nincs semmilyen misztérium. Bármilyen típusról vagy technikáról is legyen szó, a lényeg mindig az, hogy a megszokott elmeműködésünket valamilyen módon sikeresen elcsendesítsük, és így nagyobb tudatosságunk legyen a jelen pillanat megélésére. Ezzel megszakítunk egy sor a testünkre ható káros folyamatot is.

Az ősi túlélési stratégiák elbuktak

Elég csak arra gondolni, hogy mennyi „kellemetlennek” aposztrofált dolog történik velünk az életünk során, ezek mennyi ideig történnek, és utána ezeknek az utózöngéje meddig marad velünk. Elég hamar belátható, hogy sokszor egy három perces beszélgetés elég arra, hogy utána az egész nap ott ragadjon az elménk egy problémában, körbe-körbe járva, és gyakorlatilag teljesen elvéve a lehetőséget tőlünk arra, hogy az életünkben felbukkanó aktuális dolgokkal foglalkozzunk.

Egy pillanat alatt úrrá tud lenni rajtunk az aggódás, a félelem, ha jön egy hír, ami nem komfortos nekünk. A baj nem a pillanatnyi félelem megélésével van, az hasznos, hiszen az „üss vagy fuss” metódus a túlélésünket szolgálja.

Ha tehát egy oroszlánnal találkozunk szembe, akkor rengeteg adrenalinra, kirobbanó erőre lesz szükségünk, hogy maximalizáljuk a túlélésünket – vagy éppen leblokkoljunk – hiszen ez a lefagyás szintén segíthet túlélni. A természetben azonban minden stresszhelyzet pillanatnyi. Vagyis vagy elfutunk, vagy megharcolunk – és amennyiben a harcot és a futást túléltük – a kiváltó tényező már el is múlt.

Sajnos azonban a modern világ nem ilyen. Elég csupán arra gondolni, hogy a fizetésünk, nyugdíjunk nem változott jelentősen, de az élelmiszerárak duplájára emelkedtek, és a túlélésünk kérdése máris előkerül. Viszont itt nincs lehetőségünk arra, hogy „elfussunk” – mert hát hova tudnánk… a csekkek jönnek, az ételt meg kell venni, a rezsit ki kell fizetni, futhatunk, de ezek a dolgok mindenhol utolérnek minket, kivéve ha tényleg valami önellátó rendszerű tanyára költözünk, ahol mondjuk majd az időjárás meg a rovar és vadkár okozhat stresszt. A másik megküzdési metódus - a „harc” - szintén eléggé elbukott, ugyanis nincs kivel harcolni. A sonkagyártó céggel nem harcolhatunk azért, mert duplájára nőtt a sonka ára, és a kormányzattal vagy a nemzetközi gazdasági rendszerrel sem harcolhatunk meg.

Tehát az ősi túlélési stratégiák, amik a stresszt gyorsan és hatékonyan csökkentették, egyszerűen eltűntek. A modern életben a félelmet, létbizonytalanságot okozó tényezők folyamatosan körülvesznek, és bármikor jelen lehetnek.

Új világ, új stratégiák

És éppen itt jön be a meditáció a képbe. Ehhez nem kell elvonulni egy hegy tetejére, nem kell misztikus, furcsának tűnő gyakorlatokat sem végezni. A meditáció nagyon természetes dolog. A fő feladata, hogy belemélyedjünk a megnyugtató pillanatba, és ne cipeljük tovább magunkkal feleslegesen a félelmet egész álló nap.

Ez persze nem valami úri huncutság – a folyamatos stresszreakciók, a „félelem a holnaptól” nagyon is biológiai hatásokat tesz a testben. A túlélési stratégiáknak megfelelően kiválasztódnak a stresszhormonok, és ezek konkrétan rengeteg testi funkcióba beavatkoznak. Az aggódás és szorongás, mára már a társadalmunk „természetes” részévé váltak. Mintha tényleg ez lenne a „normális”. De nem az, sosem volt az, és sosem lesz az. Persze kb. bárkinek felírják a filléres antidepresszánsokat, de a kérdés, hogy tényleg ez lenne az út?

A világot nem lehet megváltoztatnunk, önmagunk testéért és lelkéért viszont nagyon is tehetünk.

Szerencsére a meditáció mindenki számára könnyen elsajátítható és nagyon könnyen, azonnal gyakorolható technika. Már napi 10 percet elég rászánni, tehát sok időt sem vesz igénybe.

Mit mond a tudomány?

Tudományosan vizsgált, és bizonyított a hatása – már régen túl vagyunk azon, hogy köntösös bácsik a hegytetőn üldögélnek -, az agykutatás és a modern diagnosztikai módszerek megmutatták, hogy valódi változásokat okoz a meditáció gyakorlása a testre és az életminőségre.

Nézzük mit mond a tudomány, miken segít a napi meditáció:

  • csökkenti a stresszt
  • segít a szorongás kontrollálásában
  • segíti a mentális képességeinket
  • javítja az emlékezőképességet
  • javítja az alvásminőséget
  • csökkenti a fájdalomérzetet
  • csökkenti a gyulladást a testben
  • segít a függőségek legyőzésében
  • csökkentheti a vérnyomást
  • egészségesebb érzelmi világod lesz
  • segít megismerni önmagunkat, elérni egy kiteljesültebb ént
  • növeli az odafigyelésre való képességünket munkavégzés közben
  • segíti a kedvességet és az elfogadást mások iránt

Nos ezek után van 10 perced meditálni? Remélem van.

 

 

Fotó: Ron Lach : https://www.pexels.com/hu-hu/foto/pihenes-ules-joga-kanape-8487207/