Ez a bejegyzés-sorozat a fejfájással és migrénnel foglalkozik - a saját történetem, utam, próbálkozásaim, ami bevált, és ami nem vált be, és legfőképpen tippek, amikkel érdemes megpróbálkoznod, ha már egy ideje szenvedsz ettől a nyavalyától.
Mi a migrén?
Nem vagyok orvos, így minden esetben szükséges, hogy a fejfájásodat kivizsgáltasd. Legalább legyen meg a típusa, neve, és akkor már egyénileg is végezhetsz némi nyomozó munkát.
A migrén egy olyan fejfájás, aminek tulajdonképpen mind a mai napig nem tudják a teljesen pontos működését. Jellegét tekintve lüktető jellegű, legtöbbször csak a fej egyik oldalára korlátozódik, 4-72 órán át tart egy roham. Járhat hányingerrel, fényérzékenységgel és hangérzékenységgel (jobban érzed magad sötét szobában, ahol senki nem szól hozzád). Egy különleges formája az aurával járó migrén, ami indulhat homályos vagy sötét folttal, majd mindenféle csillogó, egy vagy kétoldali fényes képekké alakulhat, amiket sokféleképpen írnak le. Hasonlíthat fényes kristályokra, amiken megtörik a fény, és szivárványszínben világítanak. Nagyon intenzív látvány.
Migrén előfordulhat önmagában, de társulhat tenziós fejfájással, ami inkább nyomó jellegű, mintha az „izmok húzódnának”. Kocanyelven legalábbis.
Személyes történetem
2007-ben volt életem első migrénje. Akkor még csak „fejfájás” szóval illettem, mert nagyon távol voltam az orvosi diagnozistól. Megpróbáltam mindent, beleértve az akupunktúrát, kineziológiát, Reikit, és sorolhatnám. Bár mondhatnám, hogy bármelyik érezhető javulással járt. De ez nem így volt.
Az első években ritkán jelentkezett a dolog. Havonta „csak” egy-egy nap, ami könnyen kezelhető volt egy fájdalomcsillapító tablettával. Legjobban a diclofenac segített, az tényleg képes volt fél óra alatt elmulasztani a fájdalmat.
Aztán teltek az évek, és jött a folyamatos szédelgés érzése. Persze stresszes időszak volt az életemben, de ugye a stressz az csak stressz, és amúgy miért is számítana ANNYIRA NAGYON a fejfájásnál.
Végül egészen szörnyű szintig jutott a dolog. Havonta már 3x is voltak 3 napig tartó migrénes időszakaim, a szédülés megjelent előtte, kitartott utána, vagy csak teljesen random szédelegtem, mintha ittam volna egy felest. Persze nem.
Végül hosszú idő után, egy sor neurológiai, otoneurológiai (szédülésdiagnosztika), és MRI vizsgálat után meglett a diagnózis – vesztibuláris migrén.
Magyarul kb. szédüléssel járó migrén. Végre volt neve a dolognak.
A havi 9 nap fejfájás és gyógyszerszedés pedig már nem engedte, hogy elmenjek a probléma mellett 1-1 gyorsan bekapott fájdalomcsillapítóval. Amúgy sem rajongok a gyógyszerekért.
Próbáltam pár fajta megelőző gyógyszert, de nekem egyik sem javított kb. semmit a gyakoriságon, az időtartamon, vagy az intenzitáson. Mert ugye ez az a három dolog, amivel mérhetünk egy fejfájást.
Migrénnapló vezetése – mielőtt bármibe belekezdesz
Az első és legfontosabb – de ha orvosi kivizsgáláson átestél, akkor úgyis tudod már -, hogy vezess fejfájás naplót. Ebben le kell jegyezni, hogy melyik nap fájt a fejed, milyen erősséggel. Így később pontosan látod a statisztikát, hogy milyen gyakran, milyen hosszan tartó és milyen erős fejfájásaid vannak. Mielőtt bármibe belekezdesz, ezt ajánlott vezetni egypár hónapig, hogy tudd a kiindulási alapot.
