Csillagunk energiát adó fénye végigkísért minket több mint három milliárd éves evolúciónk során, miközben a parányi sejtecskéből emlősökké váltunk, majd kiemelkedtünk a Természetből, mint emberek, gondolván, hogy magunk alakítjuk a szabályokat, szakítva a több millió éves földi természet törvényszerűségeivel.

Ezen a bolygón egyetlen emlős sincs rajtunk kívül, aki a napfénytől elfordulva, önmaga döntése alapján, mesterségesen tákolt odvakban és barlangokban töltené az életének a 95%-át. Egyetlen fajt sem sújtják civilizációs betegségek sem.

Használjuk ki a ragyogó fénnyel teli időjárást, hogy hatalmas túrákat tegyünk az erdei friss levegőben, vagy kiélvezzük a napfény jótékony hatását a fűben feküdve a vízparton.

A napfény nagyon fontos szerepet tölt be az egészségünk és nem utolsósorban a közérzetünk fenntartásában. Szabályozza a melatonin termelést, a bőrben endorfinokat szabadít fel (amelyek javítják a hangulatot), és nem utolsó sorban d-vitamint termel. Ez utóbbi nem is igazán vitamin, hanem az egyik legfontosabb hormonszerű anyag, ami a test számos funkciójának harmóniájáért felel, és nyugodtan mondhatom, hogy egyik alappillére az egészségünknek.

Manapság nem sok védelmünk van …

A jelenlegi probléma abból fakad, hogy míg őseink nagyjából este vonultak vissza otthonaikba, sátraikba vagy barlangjaiba, mi egész életünket ezekben töltjük. Ezekből indulunk el útjainkra, többnyire egy másik ilyen zárt térbe, és csupán az utazás az, amit a szabadban töltünk. Ez persze nem igaz mindenkire, de pont elég sokunkra, hogy a civilációs méretű problémának nevezhessük.

A természet jól ki van találva. Tavasztól kezdődően fokozatosan nő az UV sugárzás, így a szabadban töltött életünk során a bőrünk fokozatosan hozzá tud szokni ehhez, míg kellő védelmet szerez a nyári erős fény ellen is. Ezt az utat igen kevesünk járja végig, főként a zárt terekbe korlátozódó életünk, és a mindent eltakaró ruhák miatt, amit egész éven át hordunk.

Utána jön a nyár, az egy hét szabadság, ki a strandra, ahol nem tehetünk mást, mint hogy a bőrrákkal riogató kozmetikai ipar által keltett félelemtől övezve olyan mennyiségű kémiai szert kenünk magunkra, hogy az teljesen megakadályozza, hogy a jótékony UV sugarak nagy része elérje a bőrünket.

Hogyan napozzunk?

Ebben a kérdésben dr. Michael Holick-ra, az egyik leghíresebb d-vitamin kutatóra hagyatkozom, aki immáron 30 éve kutatja ezt a csodálatos anyagot, amit a Nap ad nekünk.

Hogyha a napfény fent említett jótékony hatásait ki szeretnénk élvezni, akkor pont a 11 és 15 közötti „tiltott zónában” van szükségünk annyi napozásra, hogy éppen egy PICIT piruljon a bőrünk. Természetesen mindenféle napvédő krém nélkül.

A gond csupán annyi, hogy az első bőrpír megjelenése 4-5 órát vesz igénybe a napozás után, tehát addig nem lehet kint maradni a napon, amíg megjelenik, hiszen ennyi idő alatt pecsenyésre sülnénk, így tippelnünk és kísérleteznünk kell. Általánosságban elmondható, hogy a fehér bőrűeknél 5-10 perc elég, a sötétebb bőrűeknél 10-20 perc. De persze ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia, mert egyénenként változó.

Amint megvan az első bőrpírig tartó mennyiség a déli napfényből, egyből érdemes árnyékba húzódni és/vagy napvédő krémeket használni.

D-vitamin, egy valódi csodaszer a Naptól

Hogyha az egész tested kiteszed a napfénynek, ekkora mennyiségtől 5000-10000 NE d-vitamin jön létre majd a bőrödben, ami segít, hogy ebből a fontos és értékes anyagból elraktározz a téli fényszegény hónapokra, a hideg időszakban is megtartva az egészséged.

A fent említett módszerrel a bőrráktól (nem melanoma tipusú) sem kell rettegnünk – ami mellesleg a legkedvesebb rák fajta (ha lehet ilyet mondani), gyakorlatilag minimális a halálozási aránya, áttéteket sem képez, és eltávolítani is a legkönnyebb, és ésszerű napozással még el is kerülhető.

Ellenben úgy tűnik, hogy a D-vitamin minden más, jóval komolyabb rosszindulatú daganat (vastagbél, tüdő, melanoma…) előfordulását drasztikusan csökkentheti.

A vér megfelelő D-vitamin szintje ezen kívül segíti az idegrendszer megfelelő működését, javítja a stressz tűrést, megelőzi és javíthatja az autoimmun betegségeket, a csontokat, a gondolkodást, a reakció időt, a sportteljesítményt, és nem utolsó sorban közel 100%-osan véd az influenza ellen.

A napfényből termelődő D-vitamin tovább tárolódik a szervezetben, mint a kapszulából bevitt. Mellesleg a forgalomban lévő 1000 NE-s kapszulákból (amik már nagynak számítanak, hiszen az alap általában 400 NE) igen tetemes mennyiséget kéne naponta bevenni ahhoz, hogy a napi 10 perc déli napozás mennyiségét bevigyük.

A szolárium főként UVA sugárzással működik, a D-vitamin termeléshez viszont UVB kell, tehát szolárium nem a legideálisabb a pótlásra.

Mennyit vehetünk be D-vitaminból?

Egyes alternatív ajánlások ősztől kezdődően már szeptember elejétől 2000 NE D-vitamin szedését javasolják, de már nyár végén érdemes lehet elkezdeni legalább 2000 NE szedését naponta. Ez feltölt a téli időszakra.

Túladagolás veszélye gyakorlatilag nem fenyeget senkit. A napfényből nem lehet túladagolni (hiába termelünk 10000 NE-t), tablettákból pedig többnyire balesetek formájában fordult elő eddig túladagolás - ez talán még 50000 NE napi fogyasztásával sem érhető el csak hetek, hónapok alatt. Tehát az ilyen 2-3000 NE / nap teljesen ártalmatlan. Ennél kevesebb mennyiség (pl. a 400-500NE) viszont szinte egyáltalán nem növeli meg a vér D-vitamin szintjét. A növekedés amúgy nem lineáris - hogyha 6000NE-t szedsz naponta, a véredben a szint nem lesz kétszer annyi, mintha 3000 NE-t szedsz. 

A D-vitamin zsírban oldódó és tárolódó vitamin. A beszedett vagy bőrben termelt mennyiség egy része növeli a vér D-vitamin szintjét, a maradék pedig eltárolódik olyan időszakokra, amikor nincs elég napfény.

Lehet mérni, hogy mennyi D-vitamin van a szervezetünkben...

A jó az, hogy egyáltalán nem kell vaktában lövöldözni, és D-vitamint szedni. Nagyon egzakt módon kimutatható egy laborvizsgálattal, hogy milyen D-vitamin szintünk van. Magyar fórumokat találtam, ahol többen mértek, és rácsodálkoztak arra, hogy gyakorlatilag az ajánlott minimum szintet alig érik el a legtöbben. Semmiből nem lesz ugye D-vitamin, szóval ha nem töltünk elég időt a napon, és nem is szedünk megfelelő mennyiségűt táplálékkiegészítő formájában, akkor mitől ne lenne alacsony a vérünkben?

Úgy tudom, hogy Magyarországon a háziorvos nem kérhet TB támogatással D-vitamin vizsgálatot, amelynek a neve 25(OH)D vizsgálat. De ma már néhány ezer forintért lehet találni labort, ahol leveszik a vérünket, és megmérik a 25(OH)D szintet. (centrumlab.hu)

A vizsgálat eredménye alapján inkább a határértékek közötti felső 30-40%-ban érdemes tartani a szintet. A napon dolgozó embereknél nem ritka a 80-100ng/ml -es szint, szóval nyugodtan lőjük be az ehhez közelítő értéket. A vizsgálatot érdemes megismételni 2-3 hónappal az első után, hogy tudjuk, hogy milyen változást értünk el, milyen mennyiségű táplélékkiegészítéssel és/vagy napozással.

 

Tudom, hogy sok embernek nehéz elhinnie, hogy ilyen szinte már jelentéktelen dolgokon múlhat az egészség - a rák elkerülése, a lehangoltság legyőzése, a fizikai és szellemi teljesítmény erősítése és megtartása. Pedig egyre több kutatás azt az egyszerű tényt bizonyítja, hogyha barátságban vagyunk a Nappal, az egészségünk is sokkal jobb lesz.