Már elkezdtem körüljárni az alvás témáját. Egyértelmű, hogy az alvás az egyik legjelentősebb egészséget befolyásoló tényező, ezért mindenkinek érdemes odafigyelnie nem csak a mennyiségére, de a minőségére is. Ott folytatom, ahol az 1. részt abbahagytam, ezért javaslom, hogyha még nem tetted, akkor először azt olvasd el.
Az alvás ciklusa
Egy alvási ciklus a következő (kötött) módon tartalmazza a fázisokat (lásd 1. rész): 1-2 – 3-4-3 – 2-1 – 5
Tehát a szürkületi zónát mélyalvás követi, majd újra szürkületi zóna, majd REM fázis.
Amikor egy ilyen ciklus véget ér (kb. 90-120 perc), akkor újabb ugyanilyen kezdődik. Éjszakánként ez ismétlődik attól függően, hogy hány órát alszunk. Mindeközben többször kerülünk az ébrenlét határához, amikor tudatosul a környezetünk. Ilyenkor szoktunk megfordulni, megigazítani a párnát, körbenézni a szobában. Ezekre ritkán emlékszünk, de nagyon fontosak, hiszen a testünk nem pihenhet teljesen mozdulatlanul egyetlen pozícióban nyolc órán keresztül.
Az alvás megfelelő időtartama
Az ideális alvásidő egyénenként eltérő, de a napi 6 óra alvás már szinte mindenkinek túl kevés, a 9 óra pedig túl sok. Mind a túl kevés, mind a túlzott alvásnak hátrányos hatásai vannak az ébrenlétünkre, ezért nem érdemes se spórolni vele, se túl sok időt hagyni rá. Ahhoz, hogy kiderüljön a számodra ideális alvásidő, néhány napot egymás után érdemes ébresztőóra nélkül kelned, ekkor meg tudod figyelni, hogy ha már biztosan adtál magadnak elég pihenőidőt (tehát az esetleges előzmények kompenzálódtak), akkor hány óra után kelsz fel természetes módon.
Persze ez becsapós lehet, hiszen a külső körülmények nagyban befolyásolják az alvást és annak minőségét is. Ha a szemünkbe süt a nap reggel, akkor fel fogunk ébredni akkor is, ha hajnal háromkor feküdtünk le, és csak négy órát aludtunk. Természetesen ilyen esetben a külső zavaró körülmény, ami kirángat az alvási állapotból semmiben nem különbözik az ébresztőóra hangjától.
Érdemes alvásnaplót vezetni, vagyis minden nap leírni, hogy mikor fekszünk le, mikor kelünk fel, mennyire érezzük, hogy könnyen elaludtunk, és mennyire ébredtünk könnyen. Érdemes még lejegyezni, hogy a nap folyamán milyen dolgok értek minket, amik kellemesek illetve kellemetlenek voltak az idegrendszerünknek, hogy később ki tudjuk következtetni azt, hogy ezek mennyire befolyásolták az éjszakai alvásunk minőségét és a másnapot.
Több szakaszos alvás
Ennek legismertebb módja a délutáni szunyókálás. Ez esetben éjszaka közel 8 órát alszunk, de délután 30-60 perc erejéig ledőlünk egy rövid alvásra.
Ennél némileg furcsább módszer is van, az elosztott alvásidős alvás, amelyben a napi alvásigényünket több részletben elégítjük ki.
Nagyon erősen hozzászoktunk már ahhoz, hogy mivel a társadalmunkban nappal van „élet”, éjszaka pedig többnyire csend és alvás, ezért ehhez alkalmazkodunk. Reggeli ébredés után szinte azonnal kényszerítjük magunkat a teljesítményre, és a munkaidő végéig ezt fent is tartjuk, sőt sokszor annál jóval tovább, hiszen otthon is vár a család, háztartás.
Főleg abban az esetben van értelme elgondolkodnod ezen az alvásmódszeren, hogyha reggel, amikor felkelsz, nehezen indulnak be az izmaid, izületeid. Hogyha ébredés után hosszú idő, mire aktiválod magad, akkor mindenképpen próbáld ki a következő módszert.
Vesztenivalód nincs.
Egy-két hétig oszd el az alvásigényedet két nagyjából egyenlő részre: 2x4 órára, vagy 1x2-3 óra és 1x5-6 órára. Hogyha reggel 7-kor szoktál ébredni, akkor a hosszabb időtartamot időzítsd ehhez, tehát az első esetben hajnal 3 felé feküdj le, a második esetben hajnal 1-2 órakor.
A másik, rövidebb időtartamot bármikor lealhatod a nap során, de a két alvás között legalább 4 óra különbség legyen! Délután 2 óra felé ideális lehet egy ilyen alvás, mert ilyenkor a figyelem természetes módon lankadni szokott.
Ha ezzel a módszerrel próbálkozol, nyugodtan kezdj el figyelni a természetes fáradságodra, amit érezni fogsz. Engedj neki. Így nagyon érdekes tudati változásokat lehet megélni, és talán egy egészen más kreativitási szintedet ismerheted meg. Volt barátom aki azt tapasztalta, hogy a kreativitása és a gondolkodása egy hét ilyen jellegű alvás után szárnyalni kezdett.
Sajnos a hátránya, hogy egyáltalán nem összeegyeztethető az átlagos „munkásember” élettel, ami arról szól, hogy 8-tól 17-ig azonos (nyilvánvalóan kimagasló!) teljesítményre kell kényszerítenünk magunkat. A teljesítmény, a kreativitás, a figyelem a nap folyamán természetes módon hullámzik, úgyhogy az általános életmódunk teljesen természetellenes, és rengeteg sok képességünk marad kiaknázatlan általa.
Ha a kreativitásodban el szeretnéd érni a maximumokat, amiket hullámként meg tudsz lovagolni, engedni kell a minimumokat is megjelenni. Kényszerből nem lehet kreatívnak és motiváltnak lenni reggeltől estig. Bár nap mint nap millióan próbálkozunk vele.
Amire még figyelned kell ezzel az alvás móddal kapcsolatban, hogy könnyen át lehet siklani a rövidebb (2-3 órás) alváson mindenféle rettentő fontos tevékenység miatt, és akkor marad az éjszakai 5-6 óra, ami önmagában kevés, és nem jótékony hatásokat fogsz tapasztalni, hanem kimerültséget és alváshiány tüneteket. Tehát ha ki szeretnéd ezt próbálni, akkor mind a rövidebb, mind a hosszabb alvási szakaszt vedd komolyan, mégha a család ellenére nehéznek is tűnik, általában megoldható valahogy.
